Az edzés és az alkohol nem jó barátok. Másnaposság nélkül is sok negatív hatással kell számolni egy átdorbézolt éjszaka után. 

Mind több alkalommal hallani olyan botrányokról, amikor élsportolók – különösen a focistáknál nagy divat – edzés vagy meccs előtti este lemennek egy klubba és felöntenek a garatra. A hétköznapi ember nem igazán képes megérteni, hogy ez miért ekkora probléma, hiszen ő egy enyhe másnapossággal még együtt tud élni. Sőt, ha nem fáj a feje és a gyomra is rendben van, akkor fáradtan bár, de vígan éli a másnapot, és minden megy a maga útján. Pedig ez a fáradtság az alkoholnak „köszönhető” és sport szempontból talán a legkisebb rossz, ami ilyenkor történhet.

Ha az alkohol testre gyakorolt hatását mérlegre tesszük, akkor a felszabadult hangulat, a gátlások oldódása, a vicces beszéd és mozgás áll szemben a másnapossággal, fáradtsággal és hosszabb távon az elhízással, egyéb egészségkárosodással. Egy profi- vagy amatőrsportoló szempontjából azonban sokkal több, azonnali negatív hatás kerül a serpenyőbe. Az alkohol igen komolyan beavatkozik a szervezet belső folyamataiba és a hatások között nagyítóval sem találni olyat, ami növelné a teljesítményt.

Ha a másnaposságot említettük, akkor szinte mindenki tisztában van vele, hogy a dehidráció áll a rosszul lét mögött. Sport szempontjából azonban ez az állapot más kellemetlenséggel is jár. A fokozott vizeletkiválasztás, amire az alkohol sarkalja a veséket, az elektrolit szint felborulásához vezet. Emellett csökken az izmok vérellátottsága, ami gyengébb teljesítményt és jóval lassabb regenerációt eredményez. Ráadásul a folyadékhiányos állapot növeli a túlhevülés kockázatát, így intenzív mozgás esetén akár hőgutával is számolni kell. 

Szintén negatív hatás, hogy az alkoholt az izmok nem tudják glikogénné alakítani, vagyis nem képesek energiaforrásként hasznosítani, csupán zsírként raktározni. Ha megnézzük a szeszes italok energiatartalmát, akkor érthetővé válik, hogy milyen csinos kis hízókúra minden pohár alkohol. Még mindig az izmokat tekintve az itóka egyik hatása, hogy a máj leterhelése révén beleavatkozik a test adenozin-trifoszfát termelésébe. Az ATP-ként ismert vegyület maga az emberi sejtek hajtóanyaga. Egy átlag felnőtt szervezetében általában egyszerre 250 grammnyi mutatható ki, miközben komoly terhelés közben akár percenként 500 grammra is szüksége lehet, és egy nap a testsúlynak megfelelő mennyiséget használunk fel. Az ATP termelés lassulása tehát komoly teljesítménycsökkentő tényező, különösen, ha tudjuk, hogy az alkohol gátolja a test szőlőcukor körforgását is, ami szintén az energiatermelés alapja.

Szintén rossz hír, hogy klinikai vizsgálatok bizonyították a szesz káros hatását a fehérje beépítéssel kapcsolatos folyamatokban. Az alkohol egyaránt akadályozza a fehérje emésztését és beépülését, ráadásul a növekedési hormon szintjét is csökkenti (ez utóbbit akár 70 százalékkal).

Végül ne feledjük, hogy a másnaposság és az energia hiánya komolyan befolyásolja a koncentráló- és az ítélőképességet egyaránt. Edzés vagy verseny közben pedig ezek jelentős szerephez jutnak, és akár komoly sérülést is kockáztatunk.